Február 23-28-ig
Születésnaposok
Február 23.
1895. Csanády György, költő, újságíró, rádiórendező. 1921-ben írta a Mihalik Kálmán által megzenésített későbbi Székely himnusz szövegét.
1925. Pintér Béla, kétszeres Ybl-díjas építész. Az első kelet-európai Hilton Szállodát Sedlmayer János műemléki tervezővel közösen készítették. 1968. augusztus 19-én írták alá a hotel építéséről szóló szerződést, és 1976-ra megépült a modern Hilton Budapest, ami az UNESCO világörökség részét képező történelmi Várnegyed régi épületei között áll.
1929. Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenegyűjtő
1943. Kozák András, Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, érdemes-és kiváló művész, művészeti vezető
1967. Stohl "Buci" András, színész, műsorvezető. Ismertebb filmjei: Európa Expressz, Meseautó, Csocsó, avagy éljen május 1-je!
Február 24.
1850. Jászai Mari színésznő. Óriási hatású művésznő, aki utolérhetetlen volt a tragikus szenvedélyek megszólaltatásában. Elsőként alakította magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit: Antigonét, Iokasztét, Elektrát. Shakespeare műveinek 20 nőalakját játszotta el, ő volt Az ember tragédiájának első Évája. Verseket is mondott, Ibsen John Gabriel Borkman című darabját az ő fordításában játszotta a Nemzeti társulata. Kiválóan olvasott görögül, németül, angolul és franciául is. Írt cikkeket, novellákat, emlékiratának kéziratát pedig az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
1940. Cs. Németh Lajos színész, szinkronszínész
Február 25.
1904. Török Sándor, József Attila-díjas író, műfordító, újságíró, antropozófus. Legsikeresebb alkotásai gyermekregénye, a Csilicsala csodái, valamint ifjúsági könyvei, A varázsló; a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger!, melyekből tévéfilmek is készültek.
1934. Pápai Erzsi, jászai Mari-díjas színésznő, érdemes-és kiváló művész, a Nemzeti Színház Örökös Tagja. Legnagyobb sikerét Erzsébet királynőként aratta a Stuart Máriában, a hatvanas évek végén, Váradi Hédi és Bessenyei Ferenc partnereként. Ő maga pályafutása egyik legnagyobb kihívásának Margit királynét tartotta Shakespeare III. Richardjában: huszonöt évesen játszotta el a szerepet, amelyet ráadásul beugróként, egy éjszaka alatt kellett megtanulnia, majd kétszázszor játszotta.
1937. Zsivótzky Gyula, olimpiai bajnok kalapácsvető, aki 2 világ-, illetve Európa-csúcsot állított fel.
1953. Keveházi Gábor, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas táncos, koreográfus, érdemes-és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
1960. Ráckevei Anna, Jászai Mari-díjas színésznő (A másik ember; Anna filmje)
1974. Dobó Kata, színésznő (A miniszter félrelép)
Február 26.
1922. Balogh Erzsi, színésznő, aki a Szabó család című rádiójátékban 48 éven át Irént alakította
1927. Kornis György, festőművész
1945. Victor Máté, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zenész, színész (István a király – főpap)
1949. Hollai Kálmán, színész, rendező
1964. Détár Enikő, színésznő (Pizzás, Napló szerelmeimnek)
Február 27.
1875. Auguszt József, cukrász. Apja, Auguszt Elek 1870-ben nyitotta meg első "czukrászatát" egy földszintes tabáni házban. József Párizsban és Londonban tanult, 21 évesen díjat nyert az Országos Millenniumi Kiállításon. Elsőként gyártott teasüteményt Budapesten 1908-tól pedig csokoládébonbont és drazsét is készített. Az első világháború közepén nyitotta meg elegáns üzletét, amely az értelmiség, a nagypolgárság, sőt, az arisztokrácia kedvelt törzshelyévé vált. Már az ötödik generáció is kitanulta a cukrászmesterséget, s kisebb kitérők után mindannyian a családi hagyományokat követik, ők üzemeltetik a 2001-ben alapított, a nagypapa hajdani üzletére emlékeztető, százéves gesztenyefákkal körülvett Auguszt Pavilont Farkasréten. Budapest több kerületében is megtalálhatóak az Auguszt cukrászdák.
1911. Kazal László, színész, komikus és énekes, érdemes művész
1941. Angyal János, humorista. újságíró
1950. Somogyi Péter, biológus, neurobiológus, a központi idegrendszer és az agy szerkezetének, illetve neuronhálózatának nemzetközileg elismert kutatója.
1964. Für Anikó, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. Dekoratőrként dolgozott, a Színház-és Filmművészeti Főiskola elvégzése után színésznő lett.
Február 28.
1883. Somlay Artúr, kétszeres Kossuth-díjas színész, színészpedagógus, a Nemzeti Színház örökös tagja (Valahol Európában)
1886. Rácz Aladár, Kossuth-díjas cimbalomművész, aki komolyzenei hangszerré emelte a cimbalmot. Camille Saint-Saens francia zeneszerző megnevezése után "a cimbalom Lisztje"-ként emlegették. 8 évesen kezdett zenélni édesapja zenekarában, majd Budapesten az EMKE kávéházban játszott. Nem tanult, nem olvasott kottát.
Főként Bach-, Lully-, Couperin-, Scarlatti-művek, és népi dallamok átiratait adta elő. 1926-ban Lausanne-ban adta első önálló cimbalomhangversenyét, koncertútjai során csaknem egész Európát bejárta. Sok zeneszerzőt ihletett meg, akik addig nem ismerték a hangszert. Igor Sztravinszkij cimbalomórákat vett Rácztól, és átiratokat komponált számára a hangszert két kis szerzeményében: Rag-Time, Walzer és Polka című műveiben szerepeltette.
1949. Aknay János, Kossuth-díjas festőművész és szobrász
1983. Király Linda, énekesnő
1987. Földes Eszter, színésznő
(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)