Február 2-8-ig 

Történtek...

Február 2.

300. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A gyertyaszentelés és a gyertyás körmenet az ünnepi fények felvonulása. A gyertyák fénye Máriát is ünnepli, mert ő hozza a templomba a "népek megvilágosítására" szolgáló igazi Fényt. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Ezen a napon az Egyház megáldja az égő gyertyákat. A szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket, ünnepeken éppúgy szentelt gyertyát gyújtottak, mint betegség vagy más bajok idején.

Vizes élőhelyek napja:

1971-ben, ezen a napon írta alá 18 ország a Ramsari Egyezményt. A dokumentum a vizes élőhelyek, a madárvilág védelméről szól. Hivatalos nevén az egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről a természetvédelmi államközi megállapodások között a legrégibb. "Az egyezmény értelmében vizes területnek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert, valamint az időszakosan kiszáradó szikes tavak. Csak azok az országok csatlakozhatnak, amelyek legalább egy területet bejelentenek a listára, s gondoskodnak arról, hogy ökológiai jellege fennmaradjon." – olvasható a Ramsar című weblapon.

Nemzetközi szinten általánosan öt nagy csoportot különítenek el osztályozásuknál: tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek); deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak); tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek); folyómenti élőhelyek (vízfolyások mentén); mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertők).

Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, jelenleg csaknem 30 területe van a listán.

Február 3.

1879. A zürichi egyetemen megvédte doktori szakdolgozatát gróf Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő.

Rejtvényfejtők világnapja: Szókereső, Sudoku és Skandináv keresztrejtvény. Csak néhány típus, amelyekkel találkozhatnak a mindennapokban a keresztrejtvény-kedvelők. A rejtvényfejtés azonban nemcsak egy kikapcsolódási forma, hanem nagyon jót tesz az agyi működésnek is. A rejtvényfejtők világnapját 2007. óta minden év február 3-án tartják. Magyarországon 1957-ben ezen a napon jelent meg először a Füles magazin. Kutatások szerint a rejtvényfejtés segít megakadályozni, illetve késleltetni a demencia kialakulását is. Azoknak, akik rendszeresen fejtik a keresztrejtvény, az agyukban kevésbé rakódnak le az Alzheimer-kórt okozó káros fehérjék.

Február 4.

Rákellenes világnap

2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen. A Rákellenes Alapítványt (Párizsi Charta) a világ minden részéről összegyűlt vezető kormányzati tisztségviselők, a legjelentősebb rákkutató társaságok és szervezetek vezetői, orvosvezetők, betegképviselő civil szervezetek és az ipar reprezentánsai látták el kézjegyükkel. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét Rákellenes Világnappá nyilvánította.

1991. Megalakult a Magyar Írókamara. Mostani nevén: Magyar Írók Egyesülete és a Független Magyar Írók Szövetsége az 1989-es rendszerváltozás után jött létre az irodalmi élet pluralista átalakulásának előmozdítására.

Február 5.

Biztonságos internet napja

Minden nap több, mint 175.000 gyerek megy fel az internetre életében először – ez azt jelenti, hogy félpercenként.

Annak, hogy valaki "digitális bennszülött", hogy ezzel a mai, divatos kifejezéssel éljünk, meg vannak a szépségei – de a hátrányai is. Ahogy a határok egyre jobban elmosódnak az online és az offline világ között, a mi feladatunk, hogy odafigyeljünk arra, ami a gyerekekkel történik – és segítsük őket, ahogy tudjuk.

Február 6.

2009. Magyar radarcsillagászat napja. Bay Zoltán és munkatársai 1946-os holdradarkísérletének emlékére, 2009. február 6-tól ünneplik.
Bay Zoltán magyar fizikus és munkatársai 1946 januárjától, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. laboratóriumában végeztek Hold-visszhang kísérleteket. A munka február 6-án hozott világraszóló eredményt. Azon a napon radarhullámokat küldtek a Holdra, és sikerült felfogniuk a visszaverődött jeleket. Ilyen módon Bay Zoltán az európai kontinensen elsőként Budapestről teremtett kapcsolatot a világűrrel.
(John de Witt egy hónappal korábban, 1946. január 10-én, az Egyesült Államokban végzett hasonló kísérletet, sokkal jobb technikai körülmények között.)
Ettől a naptól számítják a magyar űrkutatás kezdetét.
Bay Zoltán 1946. november 18-án, a Magyar Tudományos Akadémián székfoglaló előadást tartott a sikeres Hold-radar kísérletről "Mikrohullámok visszaverődése a Holdról" címmel.

(Forrás: www.ezenanapon.hu; www.vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)