Február 16-22-ig 

Születésnaposok

Február 16.

1863. Jablowonski József, rovartani kutató, aki a kártevő rovarok elleni védekezéssel foglalkozott. Megszervezte Magyarországon a mezőgazdasági kártevő rovarok elleni korszerű védekezést

1932. Horváth Sándor, Jászai Mari-díjas színész. Ismertebb filmjei: A dunai hajós, Redl ezredes, Sose halunk meg. Tv filmek: Bors, Kántor, Nyolc évszak, Szomszédok

Február 17.

1925. Peterdi Pál, sportoló, edző, sportújságíró, humorista, író. Újságíróként két fő téma érdekelte: a humor és a sport. Legtovább a Képes Sport és a Lúdas Matyi munkatársa volt, sokat publikált, és rendszeresen szerepelt a tévé képernyőjén is, ő volt az egykoron népszerű "Tücsök és bogár" rovat gazdája. Szinte háziszerzőjének számított a Rádiókabarénak, a Vidám és a Mikroszkóp Színpadnak, s számos sporttémájú könyvet írt.
Úszó és vízilabdázó volt, majd edző lett, évekig az öttusa-válogatott edzője is volt. Ő terjesztette el hazánkban a kocogó-mozgalmat, a jelszó is tőle származik, miszerint: "a láb mindig kéznél van."

1937. Balázs-Piri Balázs, karikaturista, grafikus

1948. Cserhalmi György, Kossuth-díjas színész, érdemes művész

1950. Dévai Nagy Kamilla, énekes, előadóművész

1954. Eperjes Károly, színész (A nagy generáció, Hídember, Eldorado)

1968. Illényi Katica, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, énekes

1970. Bíró Kriszta, Jászai Mari-és Aesy-díjas színésznő

1973. Ónodi Eszter, színésznő (Kalózok, Meseautó, Valami Amerika)

Február 18.

1825. Jókai Mór, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony). Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost.

Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Főbb művei: Vadon virágai, Egy bujdosó naplója, Erdély aranykora, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény gazdagok, Mire megvénülünk, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, És mégis mozog a föld, Az aranyember, Rab Ráby, A cigánybáró…

1923. Rátonyi Róbert, Jászai Mari-díjas színész, énekes, komikus, színházi rendező, író, érdemes-és kiváló művész

1936. Korondi György, Liszt Ferenc-díjas tenor operaénekes. 5 évesen már templomban énekelt. Esztergályosként dolgozott Győrben, majd Budapestre ment éneket tanulni, később a Zeneakadémián Rösler Endre tanítványa lett. 1966-ban szerződtette az Operaház. A sokoldalú művész többek között operettet, musicalt és egyházi énekeket is énekelt.

1938. Szabó István, Oscar-és Kossuth-díjas, érdemes-és kiváló művész, filmrendező, a Nemzet Művésze. Mephisto című filmje 1981-ben elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Ismert filmje még: A napfény íze, Álmodozások kora; Szerelmesfilm; Redl ezredes; Apa.

1963. Fábián László, öttusázó. Háromszoros bajnok csapatban és egyéniben is, háromszor volt a vb-ezüstérmes, kétszer a világbajnok, egyszer az olimpia bajnok, az Európa-bajnok és a vb-bronzérmes csapat tagja. Egyéniben vb-bronzérmet, világbajnoki címet, Eb-ezüstérmet és bronzérmet, váltóban vb-ezüstérmet, világ- és Európa-bajnoki címet szerzett.

Február 19.

1929. Kurtág György, Kossuth-, Bartók-és Pásztori-díjas zeneszerző, érdemes művész

1949. Verőci Zsuzsa, sakkozó, női nemzetközi nagymester, edző, szakíró, nemzetközi versenybíró. Háromszoros magyar bajnok, négyszeres olimpiai ezüstérmes.

1974. Mága Zoltán, hegedűművész. Zenéjében a komolyzenét, cigányzenét és a popzenét vegyíti.

1981. Mátyássy Bence, színész

Február 20.

1844. Munkácsy Mihály, festőművész. A magyarországi realizmus egyik legkiemelkedőbb egyénisége. 1863-ban megfestette első olajképét, a Levélolvasást. 1863-1864 Budapesten elnyerte a Képzőművészeti Társulat támogatását. 1866-ban beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, mestere Wagner Sándor volt. Ekkor készült a Vihar a pusztán. 1868-ban Düsseldorfban megfestette az Ásító inast. 1870-ben a Siralomház c. festménye elnyerte a párizsi Salon aranyérmét. A képhez fotótanulmányokat készített. 1873-ban öt műve szerepelt a Bécsi Világkiállításon; barátjával, Paál Lászlóval Barbizonba utazott; az év végén elfoglalta új, igen előkelő műtermét. 1876-ban bemutatta a Műteremben c. festményt, ami új alkotói szakasz kezdete volt. 1878-ban a Párizsi Világkiállításon a Miltonnal szerepelt, amely révén új műkereskedővel került kapcsolatba Sedelmayer személyében, aki a képet Európa számos művészeti központjában bemutatta. 1881-ben elkészült a Krisztus Pilátus előtt. 1884-ben befejezte a Golgotát. 1886-ban megfestette Haynald Lajos kalocsai érsek, Liszt Ferenc, Paál László, majd amerikai utazása alatt többek között Wanemaker kisasszony portréját, valamint a Mozart halálát. 1887-ben felkérték a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképének megfestésére, A reneszánsz apotheozisa 1890-ben került a helyére. 1891-ben hozzáfogott az akkor épülő Parlament számára megrendelt Honfoglalás c. képhez. A műhöz különböző embertípusokról számtalan fotótanulmányt készített Magyarországon. 1893-ban fejezte be a munkát. 1896-ban az elkészült Ecce Homot Budapesten mutatta be és részt vett a millenniumi ünnepségeken.

1904. Róna Emy, festő, grafikus, illusztrátor. Számos mesekönyvet illusztrált (Öreg néne őzikéje)

1942. Kristóf Tibor, színművész, szinkronszínész, aki sok más mellett Onedin magyar hangja volt. Színházi szerepei mellett szerepelt játékfilmekben - többek között: Cha-Cha-Cha, Dögkeselyű, Sose halunk meg. Játszott népszerű tévéfilmekben és sorozatokban is, legismertebb mégis a szinkron szerepei voltak. Kevés olyan rajzfilmet játszottak mozik és a tévé, amiben ő ne szinkronizált volna. Ez igaz a hazánkban vetített legnézettebb külföldi filmekre is.

2000. Milák Kristóf, háromszoros világ-, hatszoros Európa- és háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok úszó. A 200 méteres pillangóúszás világcsúcstartója.

Február 21.

1893. Honthy Hanna, Kossuth-díjas színésznő, énekesnő, operettprimadonna

1896. Mihalik Kálmán, zeneszerző, a Székely (Erdélyi) Himnusz komponistája

1961. Szekendy Tamás, zongora-, orgona-és csembalóművész

1983. Előd Álmos, színész, szinkronszínész

(Forrás: www.mainapon.hu; www.wikipdia; Youtube; fotók: Google képkereső)