Augusztus 11-17-ig
Történtek...
1999. augusztus 11-én Magyarország egyes részeiről teljes napfogyatkozást lehetett megfigyelni.
A nap, amikor egész Magyarország az eget kémlelte. 2059-ben várható a következő. Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljesen kitakarja a Napot, a Föld és a Nap közé kerül. A 2 perc 23 másodperces teljes napfogyatkozást a Szombathely-Szeged sávban lehetett megfigyelni, ebbe a Balaton és a Velencei-tó területe is beletartozott.
Augusztus 12. Megalakult a Magyar Újságírók Szövetsége. Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a legnagyobb múltú és létszámú médiaszervezet Magyarországon. Mintegy ötezres tagságában – szakosztályokba, vidéki klubokba szerveződve – az írott és az elektronikus sajtó, a széles értelemben vett kommunikációs szakma minden képviselője jelen van: újságírók, szerkesztők, fotósok, karikaturisták, designerek, szóvivők és PR-szakemberek. 2010-ben nyitotta meg kapuit új székházuk a VI. kerületi Vörösmarty utcában: a felújított és átépített egykori Keglevich-ház, az Aradi és a Szondi utca között nemcsak médiaszakmai programoknak ad otthont, de egyben Budapest egyik új továbbképzési, kulturális színtere.
1952. augusztus 14. Barlangászok világnapja. Ezen a napon hunyt el balesetben Marcell Loubens barlangász. Emlékékre e napon tartják a világnapjukat a barlangok kedvelői.
Marcell Loubens
Augusztus 15. Repülősök napja
A repülők napja egybeesik Nagyboldogasszony ünnepével. Érdekesség, hogy a XX. Századi katonai repülősök is Szűz Máriát választották oltalmazójuknak, ezért Magyarországon augusztus 15-én ünnepeljük a repülősök napját is.
A Magyar Légierő a Magyar Honvédség egyik alapvető haderőneme. Feladata békében és háborúban a Magyar Köztársaság légterének ellenőrzése és védelme. A Magyar Légierő három fegyvernemből áll, úgymint repülő, légvédelmi rakéta és rádiótechnikai (radar). A Varsói Szerződés megszűnése és a szovjet csapatok kivonulása után megkezdődött a Magyar Honvédség első jelentős átalakítása.
(Forrás: https://unnepnapok.com/nagyboldogasszony/; https://szerkeszto.gportal.hu)
1884. augusztus 16. Átadták az akkor Központi Indóház néven ismert Keleti pályaudvart. 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarra. A Keleti pályaudvar (hivatalosan Budapest-Keleti) Budapest legforgalmasabb vasúti személypályaudvara, egyike a főváros három működő fejállomásának. Nevét nemcsak a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva. A pályaudvar négy fő vasútvonal: Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Újszász–Szolnok (120a), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak vonatai kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat kiinduló és végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A főváros VIII. kerületében található, a Baross téren. 1970 óta az M2-es metróvonal állomása, 2014-től pedig az M4-es metróvonal végállomása, mindemellett a 23-as és 24-es villamosokkal, valamint számos autóbusz- és trolibuszjárattal is megközelíthető.
Az épületet 1881–1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épület építésze Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetének tervezője Feketeházy János volt. Az architektúrájához a régi berlini főpályaudvar 1871-ben épült, majd a második világháború során megsérült és 1959-ben lebontott épülete szolgált minta gyanánt.
43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédi Gyula. A szoborcsoportot az 1990-es években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tervezőjének a szobra látható. Alkotóik: Strobl Alajos és Vasadi Ferenc. A főhomlokzat óra alatti részén, az oszlopok tetejéről az 1930-as években eltűnt négy szobrot 2003-ban pótolták.
A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A csarnok tetőszerkezetének keresztmetszete megközelítőleg láncgörbe.
A 2008-ra felújított fényűző díszítésű pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette. Ezek mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schickedanz Albert tervezte.
1979. augusztus 16. bemutatták Magyarországon a Csillagok háborúja című amerikai sci-fi filmet
Augusztus 16. Hontalan állatok világnapja
E világnapot a Nemzetközi Állatjogi Társaság kezdeményezte azzal a céllal, hogy évente egyszer hangsúlyozottan hívják fel a figyelmet a gazda nélküli, kóbor állatok helyzetére. Egy részük eleve az utcára született, másik részüket kidobták – közös bennük, hogy mindannyian az emberi felelőtlenség áldozatai.
Ahhoz, hogy minél kevesebb állatnak legyen ilyen sorsa, a legfontosabb eszköz az ivartalanítás. A menhelyek túlterheltsége általános, Magyarországon és külföldön is, és a tévhittel ellentétben nincs minden településen vagy nagyobb városban olyan intézmény, mely otthont biztosít a gazda nélküli állatoknak. Számuk csökkentésében az ivartalanítás mellett a felelős állattartás, illetve az örökbefogadás segíthet.
Csak akkor vállalj állatot, ha anyagilag is felkészült vagy rá, és hosszú távon is tudsz róla gondoskodni! Ha teheted, fogadj örökbe menhelyről! Kutyádat és macskádat ivartalaníttasd! Így te is tehetsz azért, hogy kevesebb árva állat legyen.
(Forrás: https://allatvedelemgyerekeknek.hu/bejegyzesek/jeles-napok/augusztus-16-hontalan-allatok-vilagnapja/)
1859. augusztus 17. először használtak légipostát. Egy hőlégballon szállított 100 levelet New Yortba a negyvennégy kilométerre levő Laffayette-ből.
1977. augusztus 17. megnyílt a Planetárium
A TIT Budapesti Planetárium egy planetárium a Népligetben, melyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) üzemeltetett. A planetárium célja a tudományos ismeretterjesztés szolgálata volt és az, hogy hidat alkosson a csillagászat és a nagyközönség között. 2010-ig a Planetárium épületében működött a lézer-show előadásairól ismert LézerSzínház. Első fényszínház előadását Lézerofónia címmel tartotta 1980 áprilisában. A következő 25 évben a közhasznú Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület által fenntartott színházban bemutatott 47 fényjátékot közel 700 ezer néző láthatta. A LézerSzínház 2005 áprilisában megtartotta az egyhetes I. Lézer Fesztivál-t, melyen naponta más-más csoportok által készített lézer-show volt látható. Az évek folyamán a Lézerszínház olyan népszerű előadók és zenekarok fénykoncertjeit mutatta be, mint Mike Oldfield (1983), Led Zeppelin (1987), Genesis (1987), Jean-Michel Jarre (1987), Depeche Mode (1989), U2 (1990), Madonna (1999), AC/DC (2007).
1926. augusztus 18. Magyar kezdeményezésre Budapesten rendezték az első úszó Európa-bajnokságot
(Forrás: www.ezenanapon.hu; www.vilagnapok.hu; Wikipedia, fotók: Google Képkereső)