Április 1-5-ig 

Történtek...

Április 1.

BOLONDOK NAPJA

A téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepet már az ókori görögök is egymás megtréfálásával köszöntötték. Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Több országban elterjedt szokás, eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered, 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

Április 2.

1966. A Városligetben megnyílt a Közlekedési Múzeum - több mint két évtizedes kényszerszünet után, miután a II. világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az eredeti épületben. Az újjáépített intézmény a Hermina út és az Ajtósi Dürer sor sarkán, a régi csarnok helyén várta a látogatókat. 

A 1966-os újranyitás főbb jellemzői:

• Történelmi háttér: Az eredeti, 1896-os Millenniumi Kiállításra épült csarnok 1944-ben, a bombázások során szinte teljesen megsemmisült, az 1966-os megnyitó 22 évnyi tetszhalott állapotot zárt le.
• Helyszín és funkció: Az új épület a Városligetben, a korábbi helyen épült fel, és a közlekedéstörténeti gyűjtemények (vasút, hajózás, repülés, posta) átfogó bemutatására törekedett.
• Jelentősége: Az 1966-os évforduló azért is kiemelt, mert az újjáépítés után a múzeum újra a főváros egyik leglátogatottabb kulturális intézményévé vált. 

A múzeum épülete a 2010-es évek közepén lezajlott bontásig állt, jelenleg pedig új, modern épületének megvalósítása zajlik a Városligetben.

1970. Felavatták Budapesten a kelet-nyugati metró Deák tér és Fehér út közötti első, 6,5 kilométeres szakaszát. A forgalom április 4-én megindult.
A teljes, Déli pályaudvarig meghosszabbított 10,3 kilométeres vonalat 1972. december 22-én adták át.

2008. Az autizmus Világnapja. 2008-tól kezdődően április 2-át az ENSZ az Autizmus Világnapjává nyilvánította, ezzel próbálva ráirányítani a világ figyelmét az autista emberek problémáira.

Április 4.

1968. Először mutatott be a Magyar Televízió színes filmet. A Fekete István regényéből készült Koppányi aga testamentumát láthatták a nézők, amit Zsurzs Éva rendezett, s a forgatókönyvet is ő írta Bencsik Imrével. Az operatőr Czabarka György, a zeneszerző Petrovics Emil volt. A főbb szerepeket Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári, Szirtes Ádám, Benkő Gyula, Bodrogi Gyula és Benkő Péter játszották. A történelmi mű a török hódoltság idején, 1586-ban játszódik. Főhőse egy magyar végvári vitéz, akinek apját Oglu aga, a koppányi vár ura egy párviadalban megölte. László megfogadja, hogy bosszút áll apja halálán.

Az első színes adást csak zárt körben, korlátozott nézőszám mellett sugározták, mivel a színes készülékek még nem voltak elérhetőek a nagyközönség számára. 

A Magyar Televízió 1957 februárjában indult fekete-fehér kísérleti adása után egy évtizedet kellett várni arra, hogy Magyarországon is elkezdődjenek a színes tévés próbálkozások. 1966-ban így készült el Bartók: A csodálatos mandarin című balettjének felvétele, s az Orion gyár is ekkor mutatta be a színes adás vételére alkalmas készülékét, a Coloriont. A színes technika alkalmazása a tévénél próbajelleggel 1967-ben indult, s miután 1968. április 4-én bemutatták a Koppányi agát, 1969 márciusától a televízió 2. programja keretében megkezdődött a színes kísérleti adás is, eleinte szerdánként 18 és 21 óra között.

1969. április 5-én sugározták az első színes televíziós adást, amelynek rendezője Horváth Ádám volt. A következő évben, 1970-ben volt az első színes helyszíni adás, az április 4-i díszszemle. 1971-ben heti két-három alkalommal már rendszeressé váltak 2. műsor adásai, részben színes programokkal, ezért a színes televízió és a második csatorna fogalma kezdettől fogva összekapcsolódott a nagyközönség számára.

Az 1970-es évek közepétől (ahogy egyre nőtt a színes tévék elterjedtsége is) mind több műsor váltott át fekete-fehérről színesre: 1980-tól pl. már így jelentkezett a Híradó és A Hét valamennyi adása, és a színes műsorok aránya 57 százalékra nőtt. E tendencia a 90-es években tovább erősödött, s az 1997-ben indult kereskedelmi tévék a közszolgálati adókkal együtt már szinte kizárólag színes technikával dolgoztak.

A korabeli sajtó szerint a kísérleti adások már 1968 tavaszán sikeresek voltak, többek között a BNV-n (Budapesti Nemzetközi Vásár) is bemutatták az Orion és Videoton színes készülékeit

1970. A Magyar Televízióban először volt látható színes, élő, helyszíni közvetítés. A közvetítés az április 4-i katonai díszszemléről készült.

1975. Budapesten felállították a "0" kilométerkő szobrot a Clark Ádámtéren, a Budavári Sikló előtti parkban. A "0" kilométerkő szobor a Budapestről induló főutak kilométer-számozásának kezdőpontját szimbolizálja. A Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel Borsos Miklós alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobrot. A szobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: "KM", mint a kilométer rövidítése. Innen számítják a magyarországi egyszámjegyű főútvonalak kilométereit (az 1-es és a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével), de a 10-es, a 11-es és a 31-es főutak kilométereit is innen számolják.

Április 5.

1846. A Balaton Gőzhajózási Társaság megtartotta első közgyűlését. Az alapszabályt kézírással Kossuth Lajos írta. A társaság Gróf Széchenyi István elnökletével 1845. december 27-én alakult.

1903. A magyar labdarúgó-válogatott először aratott győzelmet. A magyar labdarúgó-válogatott második hivatalos mérkőzését játszotta Budapesten, a Millenáris sportpályán. A cseh labdarúgó-válogatott ellen győztek, mely egyben a magyar válogatott első győzelmét is jelentette (2:1). A válogatott történetének első magyar gólját Borbás Gáspár rúgta.

(Forrás: www.ezenanapon.hu; https://unnepnapok.com/vilagnapok.hu; Wikipedia, Youtube; fotók: Google Képkereső)